Hatalmas katasztrófa előfutára lehet a leszakadó óriásjéghegy
2017. 07. 05.  Szerző: NuovaEnergia
Minden eddiginél nagyobb jégtömb készül leválni a nyugat-antarktiszi jégmezőről – derült ki szerdán nyilvánosságra hozott műholdképekből. A jéghegy önmagában nem okoz globális tengerszint emelkedést ám egy sokkal nagyobb problémát idézhet elő.

A Larsen C selfjégről leváló darab valószínűleg minden idők legnagyobb jéghegyévé válik – írja a Phys.org az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye alapján. Kiterjedése még Pest megyéét is meghaladja, összesen 6600 négyzetkilométer. A jéghegy víz alatti része elérheti a 210 métert is.

A selfjégen látható repedés most 200 kilométer hosszú és mindössze 5 kilométer kell ahhoz, hogy a gigászi jégdarab leváljon a kontinensről. A jéghegyek Antarktiszról történő leszakadása nem számít ritka eseménynek, ám ekkora darab terület még sosem „önállósodott", ami egyértelműen veszélyt jelent a helyi tengeri közlekedésre.

A tudósok folyamatosan nyomon követik a helyzetet, a jéghegy előre láthatólag néhány hónapon belül szakad le az Antarktiszról.

Mindent magával ránthat a Larsen C szétesése

A selfjég a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömeg. A Larsen C számít a negyedik legnagyobb ilyen képződménynek. A leválással összterületének több mint 10 százalékát elveszti. A masszív jégtömeg a víz felszínén fog úszni és önmagában nem fogja drámai mértékben megemelni a tengerek vízszintjét, ha elolvad.

A Larsen C szétesése egy másfajta problémát idézhet elő, a folyamat ugyanis az addig biztonságban levő szárazföldi jeget szolgáltatja ki veszélynek. Miután a szárazföldi jég szintén megolvad, egyszerűen az is beleomlik a tengerbe. Ha ez megtörténik a globális tengerszint 10 centiméterrel is megemelkedhet, állítják a kutatók.

A selfjegek szétesése természetes folyamat ám normál körülmények között csak elképesztően lassan játszódik le. A procedúrát a globális felmelegedés alaposan felgyorsítja: a melegedő víz alulról, az enyhébb levegő felülről gyengíti a selfjeget.

A Larsen A selfjege 1995 januárjában esett szét, a Larsen B hét évvel később jutott ugyanerre a sorsra. A Larsen C-t most az ESA Copernicus és CryoSat nevű műholdjai figyelik.

(forrás: origo.hu)


További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek