Két magyar jeladós parlagi sas pusztult már el ezen a télen
2016. 02. 16.  Szerző: Greenfo
Minden madárfajnál természetes módon magasabb a fiatal, tapasztalatlan korcsoportokban a halandóság, mint az ivarérett egyedek között. Így várható volt az is, hogy a HELICON LIFE+ projekt keretében az elmúlt 4 évben Magyarországon műholdas nyomkövetővel megjelölt 35 fiatal parlagi sas közül is csak kevesen érik meg a 3-4 éves kort, amikor ivaréretté vállnak és fiókát nevelhetnek.

 A magyar természetvédelem egyik „zászlóshajójának” számító fajnál a GPS jeladók többek között arra is kiválóan alkalmasak, hogy a pusztulási okokat feltárjuk, amit sajnálatos módon két aktuális példa is igazol. Tavaly decemberben már csak a megjelölt parlagi sasok egyharmadáról, 13 példányról volt rendszeresen információnk, ezért is szomorú, hogy most két további madarat vesztettünk el, amelyek ráadásul már átvészelték a kritikus első két évüket és idén nyáron már maguk is szaporodhattak volna.

  Az első parlagi sas „Csörgey” volt, amelyet Csörgey Titusz (1875-1961) ornitológusról, a Madártani Intézet volt igazgatójáról neveztünk el. 2013-ban a kirepülés előtt kapott jeladót, és azóta követtük mozgását. Főleg Ausztria, Szlovákia és Nyugat-Magyarország területén mozgott, de megfordult néhány más országban is. 2015. december 21-én észleltük, hogy „Csörgey” jelei Bécstől nem messzire egy helyről érkeztek már hosszabb ideje. Felvettük a kapcsolatot az osztrák kollégákkal, akik a megadott koordinátán megtalálták a sas friss tetemét. A madár tipikus tünetei és a későbbi laborvizsgálat is a mérgezést erősítették meg, amely miatt az osztrák rendőrség nyomozásba kezdett.

  A második madár a híres magyar vadász és író Kittenberger Kálmán (1881-1958) tiszteletére „Kittenberger”-nek elnevezett parlagi sas volt. „Kittenberger” 2013 novemberében mérgezés miatt került kézre Pest-megyében, de szerencsére gyorsan bekerült a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol sikeresen meggyógyították. A teljes felépülését követően a madarat dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke engedte szabadon a Jászságban

Adatait, mozgását a projekt munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérték. Többnyire a Kárpát-medencében mozgott és hat környező országban is megfordult rövidebb időre. 2015-ben Pest-megyében párba állt, fészket építettek és költéssel is próbálkoztak, de ahogy az a parlagi sasok első költésnél rendszeresnek tekinthető, nem voltak termékenyek a tojások. A szakemberek arra számítottak, hogy hamarosan ismét költésbe kezd és idén már fiókája is lesz, azonban a madár kalandos élete egy forgalmas műút mellett ért véget. Az egy helyről jövő jelek alapján 2016. február 1-jén az MME és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata közös helyszínelés során megtalálta „Kittenberger” friss tetemét.

 

A terepi nyomok a járművel való ütközést valószínűsítették a  pusztulás okaként, amit a későbbi állatorvosi vizsgálatok is megerősítettek. A madár minden bizonnyal a közúti forgalomban elütött mezei nyúlból próbált táplálkozni, amikor bekövetkezett a baleset.

 
forrás: greenfo.hu

További hírek:

» Nem lesz elég fa Magyarországon

» Hazai élelmiszerhulladék körkép
» Mi marad a bevásárlókosárban, ha eltűnnek a méhek?
» Bevegyszerezett földek, félmilliárdos kár Kishantoson
» Bővülő ingyen parkolás a zöld rendszámúaknak
» Elkészült a pécsi fotovoltaikus erőmű
» Kinek jó a csepeli HÉV kivégzése?
» Kisterenyei halpusztulás hatósági felügyelettel
» Börtönt az állatkínzóknak!
» Olimpia vs. mélyszegénység



Vissza

NuovaEnergia termékek


Te is így...?




Tőzsde hírek